Megjelent a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. "A Nemzeti Megmentési Front határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti jogokat és szabadságjogokat." A Nemzeti Megmentési Front szükségesnek tartja, hogy az ország új alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjogait, ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. /A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1990. március 11.
A nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a febr. 23-i interpellációra: a minisztérium ápr. 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségi iskolahálózatot a jövő tanévre, a legrövidebb időn belül szervezzék meg a Kisebbségi Minisztériumot, magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbségellenességéről ismert Adrian Motiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá. A nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek 12 szervezete írta alá. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1990. március 18.
Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Mintegy négyszáz fiatal gyűlt össze. Smaranda Enache magyarul és románul tartott beszédet, a magyarországi román menekültek nevében Emil Iovanescu beszélt. Felolvasták Sütő András és Király Károly levelét. A MISZSZ márc. 18-án a magyar oktatásüggyel kapcsolatos nyilatkozatot fogadott el és egy állásfoglalást Vatra Romaneasca szervezetről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ A nyilatkozatban szolidaritást vállalnak az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet ülősztrájkot folytató magyar hallgatóinak követeléseivel, így a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával, az önálló magyar iskolahálózat megvalósításával, a Nemzetiségi Minisztérium felállításával, a nemzetiségi törvény kidolgozásával, a magyar nyelv szabad használatával. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./ Az állásfoglalás leszögezi, hogy febr. 10-én a magyar kisebbség békés tüntetést tartott, kollektív jogainak érvényesítéséért, erre válaszolva a Vatra Romaneasca soviniszta, erőszakos /dorongok, kések/ ellentüntetést szervezett. A Vatra által kezdeményezett megmozdulások több esetben fasisztoid jelleget öltöttek. A MISZSZ kéri a kormány állásfoglalását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
1990. június 12.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ szenátor életpályája ismert, arról most nem beszél. Legfontosabb a demokratikus jogállam megteremtése. Ki kell dolgozni az alkotmányt. Az ésszerű kapcsolatokra is szükség van. Óvakodni kell a manipulációtól. Szükség van nemzetiségi minisztériumra, ugyancsak érdemes létrehozni a Nemzetiségi Ligát. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 19.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Demény Lajos /Kisfülpös, 1926. okt. 6./ szenátor történészkutató Bukarestben él. Ki kell dolgozni a nemzetiség törvényt és új oktatási törvényt, szükség van kisebbségi minisztériumra vagy kisebbségi tanácsra, amely az egyéni és kollektív jogok ügyében tenne előterjesztést. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély László /sz. Marosvásárhely, 1954. márc. 26./ képviselő közgazdász, Marosvásárhely él, jelenleg a helyi tanács alelnöke és a helyi RMDSZ titkára. Legfontosabbnak tarja a kapcsolatteremtést a különböző pártokkal. A tanügyi törvény kidolgozása létfontosságú, ki kell dolgozni a Nemzetiségi Statútumot, Nemzetiségi Minisztériumra van szükség. A nemzetiségi kollektív jogokat el kell ismerni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. július 3.
Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/
1990. július 24.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye megállapította, hogy az 1989. dec. 22-én a nemzeti kisebbségeknek ígért jogokból nem lett semmi, ez hozzájárult "honfitársaink tömeges kivándorlásához." Az 1945 utáni igazságtalanságok, a kilakoltatások, a vagyonelkobzás, a Szovjetunióba, illetve a Baraganba való deportálás, a beolvasztási kísérletek miatt sokan választották a kivándorlást. A Fórum még januárban kérte az állam védelmét és támogatását, ami valamennyi nemzetiség számára fontos. Nem alakult meg a nemzetiségi minisztérium, a miniszterelnök a kormánynyilatkozatban nem tett említést a nemzetiségekről. Elvetették azt az indítványt, hogy a polgármesteri hivatalokban arányosan legyenek képviselve a kisebbségek is. /A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1990. szeptember 28.
Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./
1990. november 27.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt közleményt adott ki, melyben kifejezte aggodalmát a belpolitikai életben végbemenő események, a romániai magyarságot és parlamenti képviselőit ért nyílt támadások miatt. Az olyan sovén-nacionalista megnyilvánulások, amelyeket a Nemzeti Megmentési Frontot szolgáló nacionalista csoportosulások idéznek elő /mint például a gyulafehérvári találkozó, ahol a nemzetiségi szervezetek parlamenti beszüntetését követelte kilenc erdélyi megye állítólagos képviselője/ a román népben felgyülemlett keserűséget a magyar lakosság elleni érzéssé kívánják hangolni. Az ilyen fasisztoid megnyilvánulások a kommunista visszarendeződést szolgálják. A Romániai Magyar Kisgazdapárt igényli a nemzetiségi minisztérium létrehozását. /Az RMKgP közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1991. február 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./
1991. augusztus 22.
Visszautasították Tőkés László nemes kezdeményezését a kerekasztalra vonatkozóan, állapította meg Balogh Edgár, ezért azt javasolta, hogy tudományos szinten üljenek le a magyarok és a románok, hiszen annyi rendezni való probléma van. Szükségszerűen felvetődik egy közös történelemoktatás igénye, nemcsak a magyar fiataloknak kell megismerniük a román népmúltját, hanem a román fiataloknak is a magyarok, németek és a többi itt élő etnikum történetével. A történettanítás reformja hozzásegíthet a xenofób kizárólagosságok és gyűlöletek felszámolásához. Romániában létezett nemzetiségi törvény, nemzetiségi minisztérium, voltak nemzetiségi államtitkárok, emlékeztetett. /Balogh Edgár Talán akadémiai szinten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
1991. szeptember 7.
Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet is. A választás tisztaságát veszélyezteti az államhatalom monopóliuma a televízió felett. Szükség van Nemzetiségi Minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kérnek a Vatra Romaneasca tevékenységének tisztázására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1991. szeptember 28.
Az RMDSZ Elnöksége szept. 28-án Kolozsvárott rendkívüli értekezletet tartott, megállapodtak abban, hogy hajlandók részt venni az új kormányban. A megbeszélés eredményeképpen közleményükben a következő alapelveket fogalmazták meg: a pártállam restaurációjának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, a privatizáció felgyorsítása. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1991. október 3.
Az RMDSZ négytagú küldöttsége /Domokos Géza elnök, Szőcs Géza alelnök, dr. Csapó József és Tokay György elnökségi tagok/ okt. 3-án találkozott Theodor Stolojan kijelölt miniszterelnökkel és kifejtették az RMDSZ véleményét a kormányalakítással kapcsolatban. Az RMDSZ szept. 28-i ülésén született nyilatkozatát Domokos Géza felolvasta, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ igényli a nemzetiségi minisztériumot és az élére jogot formál, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol államtitkári posztra, azokon a területeken, amelyek összefüggnek az identitás megőrzésével. Stolojan a választásokig hátralevő időben nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi minisztérium létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./
1991. október 9.
A kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ tárgyaló- küldöttsége okt. 9-én ismét találkozott Stolojannal. /Az RMDSZ-t Szőcs Géza és Verestóy Attila szenátorok képviselték./ Az RMDSZ legfontosabb követelését, a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki parlamenti pártok is visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
1991. november 26.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Hargita-Kovászna megyei jelentésről. A Jelentés egyoldalú meghallgatások alapján készült, nem vizsgálták meg a bírósági szervek bizonyítékait, illetve végzéseit. Mindezek miatt paritásos vagy semleges bizottságot kellett volna létrehozni, semleges külföldi megfigyelők bevonásával. A Jelentés számos valótlanságot tartalmaz, az egész magyar kisebbséget románellenesnek, az RMDSZ-t bűnösnek nyilvánítja. A parlamenti felszólalások során súlyos sértésekkel illették a magyar nemzetet és fasisztoid elméleteket is hangoztattak. A felsoroltak miatt az RMDSZ javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Jelentést, hozzanak létre nemzetközi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül kérik a Nemzetiségi Minisztérium felállítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1991. december 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./
1992. április 7.
Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./
1992. szeptember 21.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. Az RMDSZ csak abban az esetben lépne be a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, élén magyar miniszterrel, továbbá öt minisztériumban államtitkári pozíciót biztosítanának, önálló magyar tankerületre is szükség van, el kell fogadni a felekezeti iskolákról szóló törvényt, azonkívül az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban használni lehessen a magyar nyelvet. - Az RMDSZ-en belül voltak súlyos nézeteltérések, de nem szakadt szét a párt. /Magyar Hírlap, szept. 21./
1992. október 20.
Okt. 20-án a romániai kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ küldöttsége is meghívót kapott a Cotroceni palotába, ahol Iliescu elnökkel folytattak megbeszélést. Az RMDSZ küldöttségének tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba és Csapó József. A megbeszélés után Domokos Géza elnök nyilatkozott. Az RMDSZ-t megelőző pártküldöttségekkel lezajlott tanácskozásokon már eldőltek a lényeges kérdések: az Iliescu által megálmodott nemzeti egységkormány nem jöhet létre. Iliescu értetlenkedett: miért ragaszkodik az RMDSZ annyira az ellenzékiséghez. Iliescu azt fejtegette, hogy ő nem nacionalista. - Közölték az államelnökkel, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzék lesz. Kifejtették a nemzetiségi minisztérium szükségességét, Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy a nemzetközi fórumokon "valótlanságokat" állít a nemzetiségi problémákról. Szőcs Géza azt válaszolta, hogy kész az elnök rendelkezésére bocsátani beszédeinek szövegét. Végül Iliescu javasolta: az RMDSZ nyújtson be memorandumot a nemzetiségi kérdéssel, illetve a román-magyar viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. Vállalta, hogy közvetít az RMDSZ által felvetett problémák megoldása érdekében. Domokos Géza jelezte: e csomagterv összeállítására bizottságot hoz létre az RMDSZ. /Kiss Zsuzsa: Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1992. november 1.
A Batthyány Lajos Alapítvány nov. 2-án kezdődő kétnapos konferenciát szervez Tatabányán, melyen lehetőséget kíván teremteni a különböző önrendelkezési tervek összehasonlítására. Erre a hazaiakkal együtt nyolc ország /Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna/ kisebbségi vagy kisebbségekkel foglalkozó szakembereit, továbbá az Európa Tanács és az ENSZ tisztviselőit hívták meg. Várhatóan jelen lesz többek között Ludányi András politológus professzor Ohióból, Eva-Maria Barki bécsi emberjogi ügyvédnő, Józsa László, a jugoszláv kisebbségi minisztérium államtitkára, Szabó Rezső, a komáromi Jókai Mór Városi Egyetem igazgatója, Popély Gyula /Pozsony/, a Magyar Néppárt és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, dr. Entz Géza c. államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. /Nyolc országból a kisebbségekről. = Vasárnapi Hírek (Budapest), nov. 1./
1992. november 19.
A román parlament nov. 19-én titkos szavazással /260 igen, 203 nem/ bizalmat szavazott Vacaroiu kormányának, annak a kormánynak, amely az RMDSZ javaslatát, a kisebbségügyi minisztérium létrehozását alkotmányellenesnek minősítette, az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztérium felállítását pedig elvetette. Vacaroiu kormánylistájáról egy személyt, a magyarellenességéről ismert Vasile Moist a szavazásnál nem fogadtak el. Az új kormány kevésbé ismert szakemberekből áll. /Magyar Nemzet, nov. 20./ Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták Vacaroiu kormányát, azután váratlanul mégis rájuk szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel - követeléseiknek megfelelően -, átalakítják a kormányt. /Új Magyarország, nov. 21./
1992. december 16.
Temesvár lakosai dec. 16-22 között emlékeznek az 1989-es eseményekre. Provokációval kezdődött az emlékezés, ismeretlenek dec. 15-én fölgyújtották a December 17-e Társaság székházát. A tűzoltók hamar eloltották a lángokat és megállapították a szándékos gyújtogatás nyomait. Kiállítást nyitottak meg és Tőkés László püspök kezdeményezésére konferencia kezdődött, Igazságtétel és megbékélés címmel. A résztvevők állást foglaltak az RMDSZ parlamenti frakciójának novemberi nyilatkozata mellett, kérték a nemzetiségi minisztérium felállítását, indítványozták valamennyi nemzeti kisebbséget tömörítő egyesület létrehozását. /Magyar Nemzet, dec. 18., Magyar Hírlap, dec. 16./ December 17-én Temesváron az Opera téri nagygyűlésen felszólalt Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu parasztpárti vezető, Constantin Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke, Andrei Corneanu ortodox érsek. A református templomban celebrált ökumenikus istentiszteleten megjelent Tőkés László mellett Bánát ortodox metropolitája, Sebastian Kräuter temesvári püspök, a szerb ortodox egyház vikárusa és Neumann Ernő temesvári főrabbi. /Népszabadság, dec. 17./
1993. július 27.
Kormányátalakítási találgatásokról esik szó politikai körökben. Nemzetiségi minisztérium felállítása is szóba került, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakciója elnökével az élen. /Bogdán Tibor, Bukarest: Kormányátalakítási találgatások Romániába. = Magyar Hírlap, júl. 27./
1993. augusztus 11.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1993. augusztus 26.
Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./
1993. szeptember 8.
Az Európai Idő közölte az 1945-ös Nemzetiségi Statútum szövegét. Magyar fordítása megjelent A nemzetiségi politika három éve a demokratikus Romániában / A Nemzetiségi Minisztérium kiadása, Bukarest, 1948/ című füzetben. A ma már elfeledett statútum széles körű jogokat biztosított a nemzetiségeknek /például: azon községben, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a törvényszék köteles a lakosság anyanyelvén kiállított beadványt elfogadni, anélkül, hogy román fordítást követelne, és a beadványokról ugyanazon nyelven határozni, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott a tanácsban a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhatnak fel, ahol a lakosság 30 %-a nemzetiségi, ott az utcák nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni, stb./ A statútum büntette a nemzetiség ellen vétőket. /Az 1945-ös Nemzetiségi Statútum. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
1995. október 11.
Budapesten okt. 11-én Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak támogatásának összege Csapody Miklós szerint nagyon kevés. Lábody ezzel egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az évi 1,2 milliárd forint /a Duna TV 2 és fél milliárdját nem számítva/ nagy részben beruházásokat jelent, amelyek később is éreztetik pozitív hatásukat. - Meglepő egyetértés volt Lábody és Csapody között a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ megítélésében: mindketten úgy látják, hogy a belső tisztulás lezárulásával az MVSZ teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat. Az MDF képviselője fontosnak ítélte, hogy az MVSZ-nél elkezdődött a nemzeti stratégia kialakítása, Lábody szerint ez nem szükséges. Csapody elégtelennek ítélte meg a HTMH befolyását a kormányzatra, míg Lábody aláhúzta, hogy a Külügyminisztériummal állandó informális kapcsolatot tartanak. Azt azonban elismerte, hogy a határon túliakat is érintő törvénykezési folyamatra hivatalának kevés ráhatása van. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Lábody László elismerte, hogy súly- és rangbeli különbség van a Külügyminisztérium és a HTMH között. A legjobb megoldás vagy a kisebbségi minisztérium felállítása, vagy a kisebbségekkel /hazaiakkal és a határon túliakkal egyaránt/ foglalkozó tárca nélküli miniszter kinevezése lenne. /Új Magyarország, okt. 13./
1996. december 9.
A kisebbségvédelmi minisztérium bársonyszéke - megítélésem szerint . szimbólum, amit meg kell becsülni, nem azért, mert Tokay György ül benne, hanem mert ezt az RMDSZ, a hazai magyar nemzeti közösség küzdötte ki magának. - nyilatkozta Tokay György. Az lapoknál kell kezdeni, "meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára". Megfelelő kisebbségvédelmi törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását kell ellenőrizni. Nem kirakatintézményre gondol, szögezte le. A cigányság kérdésének rendezése a minisztérium egyik legnehezebb feladata lesz, mert a cigányok integrációja Románia egyik legfontosabb érdeke. /Béres Katalin: Beszélgetés Tokay Györggyel, a bársonyszék várományosával. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 9./
